Ütem: 4/4.
Tempó: 40-46 ütem/perc
A swing, a boogie, a rock lépéseinek felhasználásával alakították ki angol tánctanárok ezt a
táncot. Alaplépésénél a rockie-ét vették alapul de itt rúgások helyett, egy annál gyorsabb
sasszé lépés követi az elsõ két ütemet. A táncra jellemzõ taposó, pumpáló lépéseket igen
nehéz megtanulni.
Latin tánc. A latin táncok közé sorolják, valójában azonban nem latin-eredetû, de a ritmikája és kifejezésmódja miatt inkább latinos jellegû, mint standard.

Latin-amerikai versenytánc. Az afrokubán zene fejlõdésébõl alakult ki és a mambóhoz hasonlóan elõször csak zenei forma volt. Mesterségesen alkotott tánc, a rumba és a mambo gyorsabb változata. Úgy keletkezett a Mambo-Cha-Cha-Cha, hogy 1953-ban Enrique Jorrin lassabban kezdte játszani a mambót. Elõször Észak-Amerikában indult hódító útjára a tánc, ahol 1954-tõl a legkedveltebb divattánc lett. A többi latin-amerikai tánchoz hasonlóan 1961-ben vették fel a versenytáncok közé.

Ütem: 4/4.
Tempó: 110-130 ütem/perc
Alapritmus: lassú-lassú-lassú-gyors-gyors-lassú-lassú-lassú.
Minden lépés féltalpon történik, akár a többi latin táncnál. Speciális csípõmozdulata van (Cuban
motion). Gyakoriak az elõl vagy hátul történõ keresztezõ lépések. A lépések nagysága nem lépheti
át csípõszélességünket.
Latin tánc. A személyes kedvencem, nem csak a figurái, hanem a zenéje miatt is. Rendkívül megkapó ütemezésû, látványos figurákkal tarkítva

Az Egyesült Államokban a swing zenére kialakult különbözõ táncokat nehezen lehet pontosan leírni és definiálni, mivel igen gyakran összemosódnak a stílusbeli különbségek vagy éppen azonosságok - lévén, hogy ezek a táncok a mai napig egymásra folyamatosan hatással vannak. A különbözõ swing táncok döntõ többségének (Lindy Hop, Balboa, Shag, West Coast Swing, Hollywood Style stb.) szülõhelyei, a majd minden jelentõsebb városban megtalálható ballroomok voltak, ezek közül is a legjelentõsebb a Savoy Ballroom, ahonnan lényegében ezen táncok õse(i), változatai elterjedtek, de egy-egy tánc elterjedésében, ismertségében más tényezõk is szerepet játszottak.

Ütem: 4/4. A második és negyedik ütem hangsúlyosabb.
Alaplépés: két lassú és két triple stepp lépésbõl áll.
Ellentétes csípõmozdulat: elõfordulhat.
Emelkedés-ereszkedés: a törzs nem mozoghat vertikálisan.

DanceSchool:
Az egyik leglátványosabb tánc, hihetelenül jó ritmussal. Kifejezetten jó nézni is a táncolókat. Az alaplépés könnyen megtanulható és a legtöbb pörgõs slágerre táncolható akár a sarki dizsiben is. A partner vezetése nem olyan könnyû, mint a keringõk esetében, mivel a legtöbbször nem zárt tartásban táncolják.

A társastáncok közül a kering?nek van a legrégebbi hagyománya. Neve a német "waltzen" (forogni, keringeni) szóból származik és a talajon sikló lábak forgó mozgására vonatkozik.
A tánctörténészek többsége a kering?t a régi Dreherre vagy a Landlerre vezeti vissza a XVI. századtól kezd?d?en. Ezt a táncot Németországban és Ausztriában a nép táncmester nélkül táncolta. 3/4-es vagy 3/8-os ütemü körtánc volt, melyben a párok egymást átkarolva és egymás körül forogva táncoltak egy elképzelt középpont körül.

Ütem: 3/4. Három ütés egy ütemben. Az elsõ ütés hangsúlyos.
Tempó: 56 ütés/perc.
Tánctartás: nem annyira zárt, a partnerek nem állnak olyan szorosan szemben egymással. A
férfi bal karját lejjebb és távolabb tartja, mint a többi standard táncban.
Emelkedés és ereszkedés: a jobbra és a balra fordulóban az emelkedés gyorsabb. Mivel a
zene gyorsabb, lehetetlen az elsõ lépésben lazítani a térdet, ez okozza a korábbi emelkedést.
Lábtechnika: minden kezdõ elõrelépést sarokvezetéssel kell indítani, majd azonnal lelapul a
lábfej.

Az Angol kering? a 1920-as években a Bostonból fejl?dött ki, mely a Bécsi kering? utódja volt. Érdekessége, hogy a régi "kerek" fordulók mellett már az "egyenes irányú mozgás" új elemeit is tartalmazta.
Az Angol kering?t származási helye után nevezték el. Már az 1922-es világbajnokságon táncolták, de magát az elnevezést csak 1929-t?l használták a versenyeken. A tánc a Boston és a Slowfox stílusában kezdett formálódni. El?ször inkább el?retörekv? tánc volt - "dance of passing feet"-nek nevezték -, majd az id?k folyamán a megnövekedett fordulásokból következ?en az ütem végén zárták a lábakat.

Ütem: 3/4. Három ütés egy ütemben.
Tempó: 31 ütés/perc.
Alapritmus: az angolkeringõben nincs lassú és gyors. A számolás 1-2-3, mindig az elsõ ütés a
hagsúlyos.
FONTOS: Az angolkeringõben mindössze három alapfigura van, a koreográfia álltalában
ezekre épül. Fontos szabály, hogy hat lépésbõl soha nem fordulnak teljesen körbe, mivel a
szerkezet átlós vonalakra épül.
Ellentétes törzsmozdulat: a fordulatok elsõ lépésben nem szabad eltúlozni az ellentétes
törzsmozdulatot.