A Tangó származása elválaszthatatlan az argentin néplélekt?l és f?várostól, Buenos Airest?l, eredete viszont igencsak vitatott. A Tangó elnevezés a "tambor"(dob) szóra vezethet? vissza, amely a dél-afrikai feketék dobszóval kisért ünnepét idézi. XIX. század elején Kubában, Uruguayban, Brazíliában is megjelent a kifejezés a szóló és páros tánc jelentésben is. A táncos és zenei befolyás a kubai Habanérából és az argentin Milongából származik. A Tango Argentinot nevezték a modernizált Tangónak, mely f?ként Buenos Aires kiköt?negyedében, a La Plata nyugati partján terjedt el.

Ütem: 2/4. Két ütés egy ütemben. Mind az elsõ, mind a második ütés hangsúlyos.
Tempó: 33 ütem/perc.
Alapritmus: Lassú, lassú, gyors, gyors, lassú. Minthogy a tangó zenéje 2/4-es ütemû, minden
lassú egy ütés és minden gyors fél ütés.
A tangó felépítése viszonylag egyszerû, mert több benne a haladó lépés, így könnyen fel lehet
készülni a következõ lépésre.
Tánctartás: a tangó tánctartása sokkal szorosabb, mint a többi standard tánctartása. A hölgy
még inkább a férfi jobb oldalán van.

A Samba eredetileg több táncforma gyüjtoneve, melyeket az elmúlt évszázadokban az afrikai néger rabszolgák vittek magukkal Kongóból, Szudánból és Angolából új hazájukba, Brazíliába. Abban az id?ben ez igen népszerü táncfajta volt, melyet "Semba"-nak hívtak, ami a tipikus csípomozgásokat jelölte. A bantu népeknél az extázis, a mámorító tánc állt a középpontban, ami kultikus ünnepségeik jellegzetessége volt. Az afrikai tánckultúra a brazil partvidéken is elterjedt, s a táncnak Rio, Sao Paulo, Pernambuco, Bahia és Maranhao is otthont adott.

Ütem: 2/4.
Tempó: 48-56 ütés/perc.
Alapritmus: egy és kettõ, kettõ és kettõ.
Jellemzõek a hullámzó és ringó lépések, promenádfutások, illetve a speciális csípõmozgás,
mely során a táncosok a medencéjüket elõre-hátra lendítik a lépéseik során.
Latin tánc. Nagyon lendületes, lehengerlõen ritmusos tánc. A zenéje a másik nagy kedvencem. A láb és csípõ moz-
gást nem túl könnyû megtanulni.
Pro: zene, brazilos hangulat
nem nehéz
látványos
igazi beach-party-time hangulat
sokan ismerik
Südi Iringó
Kontra: szerintem a zene jobb, mint maga a tánc.

Maga a Foxtrott eredete a régi Onestepben és Ragben keresend?. A Onestep - mely 1910 körül került át Észak-Amerikából Európába - leegyszerüsített "egylépésmozgásával", valamint változatlan ritmusával Chasse nélküli, mars és haladó jellegu tánc volt. Ezt a táncot gyors 2/4-es ütemben el?re, hátra vagy néha oldalirányban, fordulások nélkül féltalpon táncolták. Mint társastánc a Twostepet (polkaszeru, ugrás nélküli) váltotta fel. A Onestep mindenekel?tt Angliában érvényesült, ahol kiszorította a kering?t.

Ütem: 4/4. Négy ütés egy ütemben. Az elsõ és a harmadik ütem hangsúlyos, de nem annyira,
mint a QuickStep-ben.
Tempó: 30 ütem/perc.Alapritmus: Lassú, lassú. Gyors, gyors, lassú. Minden lassú két ütés,
minden gyors egy ütés.
A QuickStepben a sasszé jelenti a gyors ritmust, a SlowFoxban a hármaslépés. A haladó lépés
külön figuraként nem fordul elõ a táncban, a lassú haladó lépés mindig valamely alapfigura
része.
Standard tánc. A quickstep lassabb "verziója".

Ám a Beatles '60-as évekbeli megjelenésével a latin zene gyors hanyatlásnak indult Észak-Amerikában és Európában. Szükség volt még valami újra, hogy a latin zene iránti érdeklõdés ismét fellendüljön. Így a korai '70-es években a Fania Records lemeztársaságnak és elõadõmûvészeinek létszükséggé vált a probléma megoldásának mielõbbi megtalálása. Szükségük volt egy névre, amely illik a termékeikre, egy olyan névre, amely felhívja magára a figyelmet!

Ütem: 4/4. Az elsõ negyed hangsúlyosabb.
Tempó: 180-210 ütem/perc
Alapritmus: gyors,gyors,lassú,gyors,gyors,lassú.
Az elsõ három ütem egyforma hosszú, a negyedik szünet formájában jelentkezik, így furcsa
módon a négy ütemre csak három lépés történik. Nagyfokú rokonságot mutat a rumbával,
azonban ez kétszer olyan gyors tánc. A többi latin tánccal együtt ez a tánc is speciális csípõ-
mozgást igényel.
Kifejezetten sokféle karmozdulat- és forgás-kombinációt ismer, mindazonáltal maga a tánc 8
alapfigurából építkezik.

A rumba szó már régóta ismeretes, jelentése "ünnep" vagy "tánc". A táncban lírai mozdulatok keverednek erotikus elemekkel. Ami a zenét illeti, gazdag afrokubai ritmusok jellemzik. Két tánc fejl?dött ki ezekbol a ritmusokból: a XIX. században a Habanéra és a XX. században a Modern Rumba, melyek egymással szoros rokonságban vannak. A zenét vagy lassan játszották, mint késobb az Európában népszeru Rumba-Bolerót, vagy gyorsabb tempóban, mint a Rumba-Guarachat-t és a "Kubai Rumbát".

Ütem: 4/4.
Tempó: 104-108 ütem/perc.
Mind a négy ütem egyformán hangsúlyos a zenében, a negyedik ütemre azonban nem történik
lábmozdulat, így az a gyakorlatban hangsúlytalanná válik.
A lépései féltalpon történnek. Mivel kifejezetten szokatlan, hogy a 3. ütem után a 4.
hangsúlytalan lenne, ezért nagyon oda kell figyelni a zenére, könnyû kiesni a ritmusból.
Két fontosabb figura-csoportja létezik:
A "négyszög rumba", melynek alaplépése az angolkeringõével hasonlatos.

A Jive ma nemzetközileg elfogadott elnevezése annak a táncnak, melynek többféle, egymással rokonságban álló afroamerikai el?dje volt. Ezekhez tartozott a harmincas évek elején a Lindy Hop, Blues és a Swing. Ezt követte a negyvenes évek sikertáncai közül a Boogie-Woogie, a Jitterburg valamint a Bebop, s az ötvenes években hozzájuk kapcsolódott a Rock & Roll. E táncformákra jellemz? volt - s még ma is az - a táncra ösztönz? zene, amely ritmikus hangsúlyozásával büvöletébe vont és von fiatalt és id?set egyaránt.

Ütem: 4/4.
Tempó: 40-46 ütem/perc
A swing, a boogie, a rock lépéseinek felhasználásával alakították ki angol tánctanárok ezt a
táncot. Alaplépésénél a rockie-ét vették alapul de itt rúgások helyett, egy annál gyorsabb
sasszé lépés követi az elsõ két ütemet. A táncra jellemzõ taposó, pumpáló lépéseket igen
nehéz megtanulni.
Latin tánc. A latin táncok közé sorolják, valójában azonban nem latin-eredetû, de a ritmikája és kifejezésmódja miatt inkább latinos jellegû, mint standard.

Latin-amerikai versenytánc. Az afrokubán zene fejlõdésébõl alakult ki és a mambóhoz hasonlóan elõször csak zenei forma volt. Mesterségesen alkotott tánc, a rumba és a mambo gyorsabb változata. Úgy keletkezett a Mambo-Cha-Cha-Cha, hogy 1953-ban Enrique Jorrin lassabban kezdte játszani a mambót. Elõször Észak-Amerikában indult hódító útjára a tánc, ahol 1954-tõl a legkedveltebb divattánc lett. A többi latin-amerikai tánchoz hasonlóan 1961-ben vették fel a versenytáncok közé.

Ütem: 4/4.
Tempó: 110-130 ütem/perc
Alapritmus: lassú-lassú-lassú-gyors-gyors-lassú-lassú-lassú.
Minden lépés féltalpon történik, akár a többi latin táncnál. Speciális csípõmozdulata van (Cuban
motion). Gyakoriak az elõl vagy hátul történõ keresztezõ lépések. A lépések nagysága nem lépheti
át csípõszélességünket.
Latin tánc. A személyes kedvencem, nem csak a figurái, hanem a zenéje miatt is. Rendkívül megkapó ütemezésû, látványos figurákkal tarkítva

Az Egyesült Államokban a swing zenére kialakult különbözõ táncokat nehezen lehet pontosan leírni és definiálni, mivel igen gyakran összemosódnak a stílusbeli különbségek vagy éppen azonosságok - lévén, hogy ezek a táncok a mai napig egymásra folyamatosan hatással vannak. A különbözõ swing táncok döntõ többségének (Lindy Hop, Balboa, Shag, West Coast Swing, Hollywood Style stb.) szülõhelyei, a majd minden jelentõsebb városban megtalálható ballroomok voltak, ezek közül is a legjelentõsebb a Savoy Ballroom, ahonnan lényegében ezen táncok õse(i), változatai elterjedtek, de egy-egy tánc elterjedésében, ismertségében más tényezõk is szerepet játszottak.

Ütem: 4/4. A második és negyedik ütem hangsúlyosabb.
Alaplépés: két lassú és két triple stepp lépésbõl áll.
Ellentétes csípõmozdulat: elõfordulhat.
Emelkedés-ereszkedés: a törzs nem mozoghat vertikálisan.

DanceSchool:
Az egyik leglátványosabb tánc, hihetelenül jó ritmussal. Kifejezetten jó nézni is a táncolókat. Az alaplépés könnyen megtanulható és a legtöbb pörgõs slágerre táncolható akár a sarki dizsiben is. A partner vezetése nem olyan könnyû, mint a keringõk esetében, mivel a legtöbbször nem zárt tartásban táncolják.

A társastáncok közül a kering?nek van a legrégebbi hagyománya. Neve a német "waltzen" (forogni, keringeni) szóból származik és a talajon sikló lábak forgó mozgására vonatkozik.
A tánctörténészek többsége a kering?t a régi Dreherre vagy a Landlerre vezeti vissza a XVI. századtól kezd?d?en. Ezt a táncot Németországban és Ausztriában a nép táncmester nélkül táncolta. 3/4-es vagy 3/8-os ütemü körtánc volt, melyben a párok egymást átkarolva és egymás körül forogva táncoltak egy elképzelt középpont körül.

Ütem: 3/4. Három ütés egy ütemben. Az elsõ ütés hangsúlyos.
Tempó: 56 ütés/perc.
Tánctartás: nem annyira zárt, a partnerek nem állnak olyan szorosan szemben egymással. A
férfi bal karját lejjebb és távolabb tartja, mint a többi standard táncban.
Emelkedés és ereszkedés: a jobbra és a balra fordulóban az emelkedés gyorsabb. Mivel a
zene gyorsabb, lehetetlen az elsõ lépésben lazítani a térdet, ez okozza a korábbi emelkedést.
Lábtechnika: minden kezdõ elõrelépést sarokvezetéssel kell indítani, majd azonnal lelapul a
lábfej.

Az Angol kering? a 1920-as években a Bostonból fejl?dött ki, mely a Bécsi kering? utódja volt. Érdekessége, hogy a régi "kerek" fordulók mellett már az "egyenes irányú mozgás" új elemeit is tartalmazta.
Az Angol kering?t származási helye után nevezték el. Már az 1922-es világbajnokságon táncolták, de magát az elnevezést csak 1929-t?l használták a versenyeken. A tánc a Boston és a Slowfox stílusában kezdett formálódni. El?ször inkább el?retörekv? tánc volt - "dance of passing feet"-nek nevezték -, majd az id?k folyamán a megnövekedett fordulásokból következ?en az ütem végén zárták a lábakat.

Ütem: 3/4. Három ütés egy ütemben.
Tempó: 31 ütés/perc.
Alapritmus: az angolkeringõben nincs lassú és gyors. A számolás 1-2-3, mindig az elsõ ütés a
hagsúlyos.
FONTOS: Az angolkeringõben mindössze három alapfigura van, a koreográfia álltalában
ezekre épül. Fontos szabály, hogy hat lépésbõl soha nem fordulnak teljesen körbe, mivel a
szerkezet átlós vonalakra épül.
Ellentétes törzsmozdulat: a fordulatok elsõ lépésben nem szabad eltúlozni az ellentétes
törzsmozdulatot.